Vörös foltok a szőlő kezelésén, Piros levelek a szőlő. Biotikus és abiotikus okok.
A szaporítótelepek — amelyek alatt a kiinduló állományokat, az anyatelepeket, a nemes törzsültetvényeket és a szőlőiskolákat is értjük — évenkénti rendszeres növényegészségügyi vizsgálata a szőlő szaporítóanyagok certifikációs rendszerének részét képezi. Az első ezzel kapcsolatos előírás a közel éve, ben megjelent XLVI. A szőlő- és gyümölcstelepítések rendjének törvényi szabályozása még régebbi múltra tekint vissza, de az első átfogó törvényt ban hirdették ki, amely elsősorban a filoxéra-járvány hatására készült.
A fás és bogyós növények beleértve a szőlőt is vegetatív szaporítóanyagának ellenőrzését az A fajtaelismerés rendjéről, valamint a szőlő szaporítóanyagok előállításáról, minősítéséről és forgalomba hozataláról a jelenleg hatályos jogszabály a FVM rendeletek. A szőlő szaporítóanyagok előállításának, minősítésének és forgalomba hozatalának hatósági ellenőrzési feladatait jelenleg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság és a Növény- Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság, továbbá — az igazgatóságok szakmai irányításával — a megyei Kormányhivatalok illetékes munkatársai látják el.
Kártevő rovarok a szőlőben
A jogi szabályozás célja, hogy a biológiai alapok fejlesztése és szervezett fenntartása útján továbbszaporításra és köztermesztésbe a felhasználói igényeknek megfelelő, gazdaságosan termeszthető, a minőségi igényeket kielégítő szőlőfajták és azok klónjainak jó minőségű, egészséges szaporítóanyaga kerüljön. A hivatkozott törvény és a végrehajtását szabályozó rendelet ismerete és betartása minden szőlő szaporítóanyag előállításával és forgalmazásával foglalkozó természetes személy, vagy társaság jól felfogott érdeke és kötelessége.
Szerkesztőség A szőlő védelmében kiemelten fontos időszakot jelentenek a nyári hónapok. Ilyenkor dől el, hogy a tavaszi védekezésekkel megalapozott munkát sikerrel fejezzük-e be a szüretig. Mind a betegségek, mind a kártevő rovarok ellen sok még a tennivaló.
A részletes szabályozás kiterjed a szaporítótelepek létesítésére, fenntartására és ellenőrzésére, valamint az előállított szaporító alapanyagok és az ún. A növényegészségügyi vizsgálatok alatt a vizuális szelekciót tüneti ellenőrzés és a különféle labor-teszteket, a hatósági ellenőrző vizsgálatokat, ELISA, PCR értjük. A nemesítők, a nemesítő intézmények jól felfogott érdeke és felelőssége, sőt kötelessége, hogy fajtáik, klónjaik ne csak fajtaazonosan, fajtatisztán, de egészségesen is, a szaporítóanyagokkal terjedő betegségek kórokozóitól mentesen el.
Melyek azok a károsítók és esetek, amelyekkel kapcsolatban a törvényi szabályozás is előírásokat fogalmaz meg, illetve milyen időpontokhoz kötött a fajtafenntartó szelekció végrehajtása? A szőlő szaporítóanyaggal terjedő károsítói Viroidok A viroidok a jelenleg ismert legkisebb kórokozók.
Felépítésüket tekintve cirkuláris körbezáródó RNS molekulák.
Obligát paraziták, csak a megtámadott gazdasejtben képesek élni, a gazdanövény anyagcseréjére támaszkodnak. A szőlőből eddig 6 viroidot izoláltak: Komlótörpülés viroid, Citrom-kéregelhalás viroid, Szőlő sárgafoltosság viroid és Ausztrál szőlőviroid.
Hazánkban ezek közül a Komlótörpülés viroid, valamint a Szőlő sárgafoltosság viroid előfordulását igazolták. A szőlőt fertőző károsítók jelenléte az okozott tünetek alapján ismerhetők fel pl.
Általában a viroidok látensen fertőzik a szőlőt, gyakran vírusokkal együtt, ún. Vörös foltok a szőlő kezelésén ettől eltérő eset is, ilyen a Szőlő érmenti szalagosodása betegség, amely a Szőlő sárgafoltosság viroid és a Szőlő fertőző leromlás vírus együttes fertőzése esetén jelentkezik és a fertőzött tőke levelein látványos tüneteket okoz 1.
Az alanyfajták is fogékonyak és bár hordozói lehetnek a viroidoknak, általában nem mutatnak tüneteket. Érzékeny fajták: Cabernet franc, Cabernet sauvignon, a csemegeszőlő-fajták közül a Teréz. A viroidok vizsgálatát a jelenleg hatályos szaporítóanyag rendelet nem szabályozza.
Hogyan ismerhető fel a skarlát?
Vírusok A szőlő 17 vírusos eredetű betegségének előfordulását igazolták ez ideig hazánkban. Közülük tizet tartunk gazdaságilag veszélyesnek. Hatásukra gyengébb növekedés, fokozatos tőkeleromlás és korai tőkeelhalás, a hozamok mennyiségi és minőségi leromlása, a tőkék produktív időszakának megrövidülése, a beteg tőkék környezeti tényezőkkel szembeni ellenálló képességének csökkenése következik be.
A fertőzött tőkékben rendellenes élettani folyamatok zajlanak: csökken a fotoszintézis- nő a légzésintenzitás, a növekedésszabályozó anyagok aktivitása csökken, oxidált polifenolok halmozódnak fel, a hormonháztartásban zavarok állnak be. E káros folyamatok hatására jellegzetes tünetek, alaktani és színelváltozások alakulnak ki. Nem ismerünk olyan eljárásokat, amelyekkel a fertőzött tőkéket az ültetvényekben, helyben gyógyítani lehetne.
A védekezés jelenleg egyetlen járható útja a megelőzés, a követelményeknek megfelelően végzett vírustesztelés és mentesítés, az ilyen fokozatú szaporítóanyaggal történő telepítés, valamint az újrafertőződés reinfekció elhárítását szolgáló előírások maradéktalan betartása lehet.
A hazánkban szőlőn károsító, gazdaságilag veszélyes vírusos betegségek közül 5 különös figyelmet érdemel, hiszen a termesztésre gyakorolt káros hatásuk mellett uniós csatlakozásunk után szaporítóanyag-exportunkat is veszélyeztetik. Ezekre a vírusbetegségekre történik a tesztelt szaporítóanyaggal települt, minősített törzsállományok hatósági kontroll vizsgálata, rendszeres évenkénti ellenőrzése.
A rendellenesen kialakuló rövid ízközöket, dupla nóduszokat, összenövéseket — atipikus tünetek — okozhatják más vírusok is, ill.
A főzés receptje a következő: A sajtot vékony szeletekre vágjuk, amelyek mindegyike előfőzött lemezekbe van csomagolva; A borítékok vajban sültek; Készítsünk egy hajdina mézet, paprikát és zúzott fokhagymát.
Fajtaérzékenységtől függően erőteljes levéldeformáció, hasonlatos a legyezőhöz, ld. Esetenként az egész levélfelületre kiterjedő sárgulás is kialakulhat, amely a nyár folyamán maszkírozódhat.
Betegségek évről évre
A fertőzött tőkéken kevés, rosszul termékenyült rúgós, madárkás fürt képződik. A gyökérrendszer fejletlen. Terjedésében a Xiphinema index fonálféreg faj — mint természetes vektor — mellett nagy szerepe van a fertőzött szaporítóanyagnak is, valamint egyes Vitis vinifera fajták magátvitele is bizonyított. Tünetei ahhoz hasonlóak, annak sárga mozaik vörös foltok a szőlő kezelésén alkotott komplex fertőzése is gyakori. Gyenge növekedést mutató alanyszőlő tőkékből is kimutatták.
A Hárslevelű fajta levelein kifejlődő jellegzetes tünete: a főerek és helyenként a kisebb erek mentén hálózatos, élénksárga elszíneződés, mely esetenként kisebb-nagyobb foltokká fejlődik 4.
A kártevők ellen
A levelek aszimmetrikusak, a fürtök madárkásak, a hozam kicsi. A vegetatív szaporítási módok mindegyikével átvihető. Nagyon széles a gazdanövényköre.
A szőlőn kívül számos más fás és lágy szárú növényt is fertőz, melyek egy része fontos kultúrnövény pl. Ezek előfordulása a tőkékben — egyenként vagy különböző kombinációkban — elegendő és szükséges feltétele a betegségtünetek megjelenésének. A fő tünet a fehér és a vörös fajtákon egyaránt jól felismerhető levélsodródás.
A károsodott enzimműködés következtében a sejtekben felhalmozódó asszimiláták hatására a levéllemez a fonáki rész felé besodródik. A vörös bogyójú Vitis vinifera fajták levelein kezdetben néhány foltban jelentkező, majd június végétől — július elejétől az egész levélre kiterjedő vörösödés a betegség kísérő tünete. Az erezet első és másodrendű elágazása mentén kb. Fehér fajtákon a vírus enyhe sárgulást, vagy tompa ólom-szürkészöld elszíneződést okoz.
A tünetek erőssége függ a fajtától, a klímától és a talaj tápanyagtartalmától.
A szőlő fontosabb vírusos és fitoplazmás betegségei – Agrárágazat
A fertőzött tőkéken a termés általában későn és szabálytalanul érik. A must cukortartalma csökken, az összes sav — ezen belül is az almasav — tartalom nő. A termés mennyisége és minősége is csökken.
A harmadrendű erezet megritkul, a levél széle a levélszín felé sodródik és néha a levelek erősen deformálódnak. A harmad- és negyedrendű erezeten transzparencia fejlődik ki 6.
Kertészeti növénykórtan
A Vitis nemzetséget károsítja. Az európai fajták, az amerikai Vitis fajok és ezek hibridjei fertőzöttség esetén tünetmentesek.
Az egész világon elterjedt. Nagymértékű hazai előfordulását is bizonyára az előbb említett látens tulajdonsága okozta. Oltással átvihető, a fertőzött szaporítóanyaggal terjed. A szaporítóanyag-rendelet az alany-törzsállományok, az anyatelepek vörös foltok a szőlő kezelésén írja elő hatósági kontroll vizsgálatát.