Vörös foltok a lábakon, amelyek hasonlítanak a hikire


vörös foltok a lábakon, amelyek hasonlítanak a hikire

Füzi Izabella: Medialitás, nézői szubjektivitás, narráció — Kortárs filmelmélet magyarul Füzi Izabella a Szegedi Tudományegyetem Filmelmélet és filmtörténet programjának oktatója, az Gyógyszerek pikkelysömörhöz hatékonyak filmes szakfolyóirat www. Kutatási területei: irodalom- és filmelmélet, kritikai elméletek, elbeszéléskutatás, dekonstruktív retorika.

Társszerzője a Bevezetés az epikai szövegek és a narratív film elemzésébe Szeged, című munkának.

  1. Népi gyógymódok kezelése a fej pikkelysömörére
  2. Miért nélkülözhetetlen a biológiai szemlélet a no-tillhez vezető úton?
  3. После того как вы устроитесь, я многое расскажу .

Medialitás, nézői szubjektivitás, narráció - Kortárs filmelmélet magyarul Az Apertúra filmes folyóirat őszén indult útjára Szegeden az ország filmes amelyek hasonlítanak a hikire közös vállalkozásaként. Megalapításának az volt az egyik célja, hogy a magyarországi filmtudományos diskurzusba bekapcsolódva olyan fórumként működjön, mely elősegíti a hallgatók, oktatók és kutatók párbeszédét. A szegedi bölcseleti iskola hagyományaiból következően is a folyóirat legerősebb profilja a filmelméleti-kritikai megközelítés.

A megjelent számokra visszatekintve világosan körvonalazódnak azok a problémák, kérdések, melyek köré a szövegek egyfajta virtuális párbeszédként, alkalmanként műhelymunka keretében zajló vitaként szerveződnek. Azt is mondhatnánk tehát, hogy az itt következő válogatás körképet nyújt a mai magyar filmelméleti gondolkodás meghatározó témáiról.

Több okunk is van arra, hogy kijelenthessük: a kortárs filmelmélet olyan pontra érkezett, ahol újra kell gondolni a tudományterületet mozgató előfeltevéseket és megközelítési módokat. Az új digitális médiumok megjelenése, a befogadói, terjesztői, felhasználói szokások megváltozása, a néző kognitív tevékenységére vonatkozó új elgondolások mind szükségessé teszik, hogy felülvizsgáljuk azokat a premisszákat, melyek megteremtették a film tudományos vizsgálatának alapjait a 'es években.

A formálódó, vörös foltok a lábakon lévő kérdésfeltevések teszik izgalmassá a terület beható tanulmányozását.

vörös foltok a lábakon, amelyek hasonlítanak a hikire

A szöveggyűjtemény írásai három problématerületet érintenek: 1. A tanulmányok némelyike összegző, rendszerbe foglaló igényű, mások esettanulmány-jellegűek, de mindegyikre jellemző, hogy az adott problémát az elméleti reflexió szempontjából is relevánsnak tekinti. Jelen írásnak a célja, hogy az egyes témák, amelyek hasonlítanak a hikire rövid helyzetképeként kontextualizálja a szöveggyűjteménybe beválogatott tanulmányokat, és eligazítsa az olvasót a tanulmányok által felvetett főbb kérdésirányokat illetően.

Továbbá jelzi az egyes szövegek között teremthető párhuzamosságokat és eltéréseket, így nemcsak a szöveggyűjteményen kívüli szövegekre utal, hanem a szövegek között létrejövő, továbbgondolható irányokra is felhívja az olvasó figyelmét.

Az osztrigák, fotók és címek típusai.

Nem véletlen, hogy az ókori Görögországban az emberi lélek meghatározására a tabula rasát tekintették modellnek, azt a viasztáblát, melybe az írástudók palavesszővel belevésték az emberről szóló eszmefuttatásaikat; a Ha a médiumok és azok versengése szabják meg és strukturálják az ember fogalmát, akkor mindennek nemcsak médiatörténeti jelentősége van, hanem azt is meg kell vizsgálnunk, hogy a médium hogyan alakítja át az emberi észlelést, a megfigyelés státuszát.

Ebben a felfogásban a médiumok már nem a tapasztalást megváltoztató, esetleg azt eltorzító apparátusok, hanem maga a tapasztalat bizonyul alapvetően mediatizáltnak. Manapság a médiumokról való beszéd leváltani vörös foltok a lábakon a régebbi, hagyományosabb művészetfelfogásokat.

Ez a váltás alapvetően két döntő tapasztalatra vezethető vissza: egyrészt a művészeti alkotások befogadása és a mindennapi tapasztalatok közé már nem ékelhető éles határvonal, másrészt az egyes művészeti ágazatok sem vizsgálhatók önmagukban mint amelyek hasonlítanak a hikire képződmények, egyre inkább a médiumok kombinációja, állandó kölcsönkapcsolata kerül előtérbe.

A művészetek A film mint technikai invenció A filmre vonatkozó elméleti reflexiók kezdetekor az érdeklődés középpontjába a technikai médium újszerűségén túl vörös foltok a lábakon bizonyítása került, hogy a film rendelkezik olyan sajátosságokkal, melyek autonóm kifejezési rendszerré és művészeti ággá avatják. A filmszerűség kutatása más és más eredményeket hozott amelyek hasonlítanak a hikire egyes teoretikusoknál.

Olyan élvezetet nyújt a film, amire más művészeti ág nem képes. A filmszerűség mibenlétének a kutatása olyan további, egymással szembenálló meghatározásokat eredményezett, mint az eisensteini montázselv kontra bazini realitáselv. Az alapvetően ütközésként, konfliktusként és dialektikus viszonyként értett montázs Eisensteinnél nemcsak a beállítások viszonyát érinti, hanem minden egyes beállítás szerveződését a kompozíció, a grafikai szerkesztés, a kép-hang viszonyok szintjén.

Az emberi beavatkozás vagy a manipuláció hiánya teszi a filmet Bazin szerint egy olyan lehetséges mechanikus nyelvvé, amelyben a modell és a kép osztozik a tárgyi világ ontológiai elsődlegességében.

A film filmszerűségét ekkor abban a képességében vélték rögzíthetőnek, ahogyan a többi médium jeleit és jellegzetességeit felhasználja, és magába építi. Metz öt különböző csatornát különít el, melyek a filmjeleket továbbítva aktivizálják a különböző érzékterületeket filmnézés közben: mozgófénykép, rögzített beszéd, zörejek, zene és írás.

A kifejező eszközöknek ez a heterogenitása azonban nem akadályozza meg Metzet abban, hogy a filmet nyelvezetként langage határozza meg, melynek jelölőegységei - a kép- és hangrészletek kombinációjaként meghatározott szintagmák - egyfajta szintaxis szabályai alapján hoznak létre jelentéseket.

A médium kérdésének a kidolgozása azonban - bár támaszkodik a szemiotika és a pragmatika belátásaira - mégsem egyszerűsíthető a kód vagy a fizikai hordozó a technikai alapokon definiált médium jellegzetességeire. A médiumnak ez a felfogása túlmutat a hagyományosan értett kommunikáció összefüggésein.

Osztriga gomba (gomba) - leírás, jellemzők, fotók.

Legtágabb értelemben véve ide tartozik minden, ami a tapasztalatot strukturálja és közvetíti. A médiatörténeti kutatások rámutatnak a tapasztalati formák megváltozására az új médiumok megjelenésével: például hogyan kapcsolódik össze a bensőségesség, az interiorizáció folyamata a néma olvasás Kittler vagy a regény kialakulásával; hogyan írja át egy-egy új médium a meglévők terepét, hogyan hoz létre új konfigurációkat és hogyan rendezi át a régieket lásd Pfeiffer esettanulmányait a regény és a festészet, a regény és az opera, a regény és a film médiakonfigurációiról.

Az Apertúrában megjelent írások kétféle szempontot érvényesítenek a medialitás-intermedialitás kutatásában: egyrészt a film összetett nyelvezetében vizsgálják az egyes kifejező eszközök képi megformáltság különböző szintjei, kép és hang-viszonyok, mise-en-scène funkcióit és viszonyrendszerét, másrészt a többi médiummal való viszonyában vizsgálják a film kifejezési lehetőségeit, hatásmechanizmusait.

E komparatív-kontrasztív szempont a leglátványosabban az adaptációk által végrehajtott médiumváltás jelenségében ragadható meg. A vizuális reflexivitás kognitív elméletéhez című tanulmányukban Pólya - Kapronczai a filmi médium képi dimenzióját veszik górcső alá, mégpedig nem annyira a film narratív vagy tematikus egységei mentén, hanem az olyan vizuális jelek alapján, melyekhez nem rendelhetők egyértelműen a film egészéből vagy narratív szervezéséből következő jelentések. A reflexivitás jelensége azért kínálkozik jó megközelítésnek, mivel a filmi önreflexió önmaga megalkotottságára tereli a figyelmet, megakasztva vagy felfüggesztve ezzel más pl.

amelyek hasonlítanak a hikire

A filmi jelölés egy olyan rétegére mutat rá, mely egyfajta zajként, zörejként kíséri a filmbeli narratívát, de a diegézis vagy a szerzői stilizáció alapján nem értelmezhető. A többnyire a távol-keleti filmekből vett példák a síkszerűség és a térszerűség figurációi mentén tárják fel azokat az alakzatokat, melyek úgy irányítják a figyelmet a film képszerűségére, hogy nem feltétlenül rendezhetők el a fogalmi vs. Az utóbbi évtizedekben a filmteoretikusok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a sokáig háttérbe szorított audiovizualitás elemzésére.

Míg Edward Branigan tanulmánya a hangot ismeretelméleti szempontból vizsgálja a képpel való viszonyában miben különböznek egy tárgynak vagy az embernek látható és hallható tulajdonságai, milyen előfeltevések vonatkoznak a vizuális és az auditív észlelési mechanizmusokra, illetve az így nyert információkraMary Ann Doane a hangos váltás kapcsán elemzi az emberi beszéd megjelenésének a jelentőségét a hangsávon.

A hangosfilm technikai vívmányának jelentősége többek között amelyek hasonlítanak a hikire áll, hogy a némafilmekben megszokottól teljesen eltérő testképzetet alakít ki. A némafilmekben a látvány az elsődleges, a vásznon megjelenő emberi alakok leginkább a folyamatos mozgás által hívják fel magukra a figyelmet. Sokszor támad az az érzésünk, hogy a némafilmben megjelenő szereplők a bábos marionettfiguráihoz hasonlítanak: eltúlzott és kitekeredett mozdulataikkal egy láthatatlan kötélen rángatóznak vö.

Kérchy Vera írását a filmben megjelenő bábfigurák alkalmazásáról. Testüknek nincs igazából plaszticitása, inkább a vásznon erős fény-árnyék kontrasztban megjelenő árnyak, kísértetek: a burleszk-figurák nem ismerik a halált. A hang megjelenésével azonban e testeknek egy másik dimenziója is megjelenik, és ezzel együtt a nézői befogadás, az azonosulás és a részvétel formái is megváltoznak.

Szabadbölcsészet

A hangosfilmben a hang már nem csak kísérő jellegű és atmoszférateremtő, hanem egészen konkrétan a képen megjelenő testekhez kapcsolódik. Hang és kép eggyé válik, a test már nem árny és báb, hanem a hang közelsége és jelenléte folytán bensőséges.

Ezt a hangot azonban a médium kölcsönzi a szereplőnek, és ugyanúgy meg is tud fosztani tőle, mint ahogyan felruházza a figurát a hangadás képességével. A képen kívüli hang szétkapcsolja a hangot és annak látható forrását, ez épp olyan lehetősége a filmi amelyek hasonlítanak a hikire, mint a szinkron hanghasználat.

A hang-kép szinkronizációja, illetve deszinkronizációja olyan mediális sajátosságok, melyek valószínűleg alapjaiban határozzák meg a film által artikulált mediális tapasztalatokat. A valóság szimulációja és a amelyek hasonlítanak a hikire valóság egybemosódik. A Bazin által kidolgozott ontológiai realizmus eltérően a technikai realizmustól, melyet Pólya-Kapronczai képvisel álláspontjáról a filmbeli kép azért lehet a valóság, a természet pontos lenyomata, vörös foltok a lábakon nélkülözi az emberi beavatkozást.

A kép részesül a modell ontológiájában, nem jelként helyettesíti a tárgyat, hanem vele egyenrangúvá válik, ugyanolyan ontológiai státusszal rendelkezik. Mindez két, egymásnak ellentmondó következtetéshez vezet: 1. Ez utóbbi értelmezési lehetőséget Chaplin bajuszának bazini értelmezése példázza.

vörös foltok a lábakon, amelyek hasonlítanak a hikire

Sok utánzója volt Chaplinnek - mondja Bazin - de egyik sem járt annyira pórul, mint Adolf Hitler, aki - tudatosan vagy amelyek hasonlítanak a hikire - plagizálta Chaplin bajuszát. Charlot mindezért rémes bosszút állt A diktátorban. A realista esztétika alapját képező hasonlóság úgy tűnik, újra bevezeti a mimézis létrehozás értelmében vett műveletét, s ezáltal felszámolja az eredeti privilegizált státuszát.

Török Ervin szövege Kafka Perének és Welles filmadaptációjának az összehasonlító elemzését végzi el abból a szempontból, hogy a két alkotás miképpen artikulálja az individualitás kérdését a törvénnyel való viszonyában. Míg a regény középpontjában Josef K. Az individualitás kérdésessége a regényben a amelyek hasonlítanak a hikire közlés reflexivitása által is színre vivődik: a jelentés felfüggesztése a szavak újabb és újabb, egymásnak ellentmondó kontextualizálásával, a megnevező és a szimbolikus használat szétkapcsolásával, a beszéd tárgyiatlanításával.

A filmnyelv tranzitív, mindig valamit valahogyan láttató jellegéből következően a film a beszédnek ezt az érvénytelenítő, felfüggesztő mozgását kevésbé tudja színre vinni.

Az emberi individualitás filmi reprezentációjának kérdését egy másik szemszögből világítja meg Kérchy Vera írása, mely a bábok filmbeli alkalmazásának a befogadási mechanizmusokra gyakorolt hatását vizsgálja.

Már a színháznak a film által történő megidézése is reflektálhat a filmi reprezentáció kérdéseire: az olyan filmekben, mint például a Dogville vagy Az öldöklő angyal, a színházi és a filmi konvenciók együttes érvényesülése kibillenti a befogadási konvenciókat, egy vörös foltok az egész testben viszketnek és égnek ingadozást állít így elő, amely a kísértetiesség freudi leírásához hasonlítható.

vörös foltok a lábakon, amelyek hasonlítanak a hikire

A bábfigurák alkalmazása még inkább a filmi médium önkorlátozásaként működik, hiszen a bábok nélkülözik azokat a tulajdonságokat: a cselekvőképességet, a bensőségességet, amelyek mentén a valóságillúzió, a nézői azonosulás és részvétel mechanizmusai működésbe lépnek. A két reprezentációs rendszer ütközése vagy keveredése láthatóvá teszi a báb-szerűség és az ember-szerűség mediális konstruáltságát, azt az antropomorfizációt, ami a széttagolódásnak kitett vászontesteket a nézői azonosulás kívánatos tárgyaivá avatják.

Szubjektum, tekintet, pszichoanalízis A befogadói szubjektum és a filmi reprezentáció viszonyának a pszichoanalitikus filmelméleti megközelítések a legkitartóbb vizsgálói. Felvetődhet azonban a kérdés: mi a relevanciája, magyarázó ereje a pszichoanalízisnek a filmalkotások megértésében?

A történeti válasz szerint a gondolkodásunkat és a látásunkat meghatározó két új szemléletforma a A film és a pszichoanalízis kezdetben a művészetek, illetve a tudományok peremterületén foglaltak helyet és a századforduló bölcseletének egyik legnagyobb kihívását éppen  ezen új  tapasztalásformák és az azokhoz való hozzáférés artikulálása jelentette. A 'es évek filmelmélete fejtette ki és rendszerezte azokat a párhuzamosságokat, amelyek a szubjektivitás pszichoanalitikus felfogása és a mozi intézményének működése között lelhetők fel.

Ennek egy olyan imaginárius viszonyulás az alapja, mely cinkalapú kenőcsök pikkelysömörhöz észlelés lacani modelljéből következik. Eszerint a sajátként és természetesként felfogott identitás éppúgy áthelyeződéseken és áttételeken keresztül konstruálódik meg, mint a vásznon vörös foltok a lábakon href="http://papirmeritomuhely.hu/3377-anchar-a-pikkelysmr-kezelsben.php">Anchar a pikkelysmr kezelsben világ, melyet ugyancsak nyilvánvalónak és valóságosnak könyvelünk el.

Ezt a pszichoanalitikus modellt a 'es évek teoretikusai arra használták fel, hogy általa a mozi intézményének társadalmi-politikai beágyazottságát példázzák. Mindez gyakran társult kultúr- és ideológiakritikai szempontokkal.

Agrárágazat – Június by Horizont Média Kft. - Issuu

A pszichoanalitikus filmelmélet egyik alapszövege, Jean-Louis Baudry es írása indítja el azon nagyhatású értelmezéseket, melyek a film technikai apparátusának a nézőre gyakorolt hatását elemzik olyan fogalmak mentén, mint például a kameraszem, a varrat, a tekintet, a voyeurizmus, a szkopofília stb.

Ez a diskurzus sokat merít a modernitás század eleji reflexióiból: Benjamin azt vizsgálja, hogyan változtatja meg a műalkotások technikai reprodukálhatósága a művészet funkcióját, Marx a munkás gépélményét írja le a megváltozott munkakörülmények hatására: mivel a munkásnak nincs rálátása az egész munkafolyamatra, hanem ugyanazt a munkafázist végzi napestig, maga is elgépiesedik, a gép tartozékává válik.

Hasonló módon Metz a nézői pszichológiát írja le úgy, mint a mozi apparátusának, gépezetének a részét.

Az angol könyv eredeti címe Bosambo of the rivep Hungarian translation © Dr. A kiadó minden jogot fenntart, részletek közlésének jogát is az írott és elektronikus sajtóban. Kiadó ügyvezetője Felelős szerkesztő: Ács Eleonóra K.

Ez a megközelítés gyakran vezet a filmeknek osztályozó-értékelő megközelítéséhez annak függvényében, hogy a kritikus a filmet mennyiben tartja a fennálló ideológiák kiszolgálójának-közvetítőjének lásd Comolli-Narboni. Az ideologikus működésmódokat a varrat és a vörös foltok a lábakon lacani fogalmainak formanyelvi konkretizációjában érték tetten.

Így vált a kameraszemként értett tekintet a felügyelet metaforájává, a beállítások folyamatosságaként értett varrat feladata pedig, hogy elrejtse a nézői identitás filmi konstrukcióját. Daniel Dayan a klasszikus filmet uraló kódként értelmezi a varratot, a képmezőben megjelenő, a nézés folyamatát megakasztó, nyugtalanító hiány diegetikus kitöltését, mely a beállítás-ellenbeállítás szintaktikai kapcsolódásával példázható a legjobban.

E megközelítés bírálói KnightCarrollPrince azt vetik a pszichoanalitikusan informált ideológiakritikai irányzat szemére, hogy az elmélet néhány jól bejáratott metaforára épül, mint például a kameraszem, a varrat, a vágy, a tekintet, a voyeurizmus, a fragmentált szubjektum stb. A harmadgenerációs írások nem hajlandók újragondolni az alapító atyák Freud, Lacan, Althusser, Benjamin, Saussure elméleti tételeit, sem az elsőgenerációs szerzők Metz, Heath, Bellour, Mulvey, Baudry stb.

Az apparátus, az intézmény, az ideológia, a szkopofília téziseire vörös foltok a lábakon kérdések általában tematikus olvasatokat eredményeznek, és összességében véve a módszer eluralja az elméletet.

laskagomba - Gabonafélék

A Nagy Elméletek bűvkörében a filmek értelmezését kisajátítják a feminista, marxista, posztkoloniális metanarratívák. A tanulmány által felvetett kérdések vitájának anyagához lásd: Dragon, Pólya, Török írásait az Apertúra es téli számában.

A pszichoanalízisen kívülről érkező kritikák mellett a vörös foltok a lábakon elmélet berkein belül is egyre inkább megjelenik a felülvizsgálat és az újraértelmezés igénye. Az értékítéletek mentén szerveződő ideológiakritikai megközelítésekkel szemben a kortárs értelmezések azt emelik ki, hogy a film nem pusztán az ideológiai hatások lenyomata, hanem sajátos szubverzív erővel rendelkezik.

Slavoj Zizek és Dragon Zoltán írása a pszichoanalitikus filmelmélet belső megújulását Lacan kulcsterminusainak újraértelmezése által tartja lehetségesnek. Milyen logika kapcsolja össze a náci kivégzések bürokratikus rendjét alátámasztó perverz többletélvezetet Orson Welles, Jacques Rivette és David Lynch filmjeivel?

Dragon Zoltán Merre tovább? A pszichoanalitikus filmelmélet útjai a huszonegyedik században című összegző tanulmánya az olyan teoretikusok nyomán, mint Joan Copjec és Parveen Adams mutat rá a pszichoanalitikus kritikán belül az utóbbi években zajló hangsúlyeltolódásokra. Copjec kiinduló feltevése, hogy szérum pikkelysömör kezelése pszichoanalitikus filmelmélet alapjaiban értette félre Lacant, amikor a tekintet struktúráját Foucault nyomán a vörös foltok a lábakon panoptikum szubjektivációs modelljével helyettesítette.

Ez utóbbi alapján a tudás kategóriájaként felfogott látás mintázatait a társadalom termeli, az egyénnek nincs más feladata, minthogy alávesse magát azon kategóriáknak, melyek által és csakis ezek által képes megérteni magát és másokat.

Ez a fajta determinizmus - érvel Copjec - fölöslegesnek és kiküszöbölhetőnek tekinti mind az egyén pszichikai amelyek hasonlítanak a hikire, mind a pszichoanalízist, mely Foucault nézetében nem más, mint az egyén rendszabályozására kitermelt diskurzusok egyike. Lacan foucault-izálása kiiktatja az imaginárius dimenzióját, vagy a szimbolikusra korlátozza azt.

Copjec szerint a szubjektum nem a szimbolikus által felkínált pozícióval való azonosulásként jön létre ami az apparátuselméletek kritikai céltáblája - hiszen ha így lenne, akkor nem lenne szükség a felettes énre, a lelkiismeret és a bűntudat bevezetésére, megkérdőjelezhetővé válna a felettes én és a tudattalan kapcsolata - hanem a törvény áthágásaként, a vággyal való azonosulásként, amit a törvény képtelen elrejteni.

A filmelmélet egyik kritikai irányzata, a varratelmélet, arra hívta fel a figyelmet, hogy a kamera antropomorfizációja elfedi a filmi médium textuális sajátosságait annak érdekében, hogy a néző számára egy térbeli és időbeli korlátai alól felszabadított, transzcendentális, mindent látó és mindenütt jelenlévő pozíciót hozzon létre. tina karol pikkelysömör gyógyult

Medialitás, médium, apparátus

A varrat két beállítás összevarrására vonatkozik a tekintetet követő vágás által: azáltal, hogy a második beállítást a szereplő által látottként tünteti fel, eltünteti a kamera keretező funkcióját, a kamera helyét a szereplő diegetikus terévé alakítja át. Kiss Attila az Aranysárkány adaptációiban a varrat ellentétes előjelű működésmódját mutatja be: a varratszedést, illetve a néző kivarrását.

Lehetséges-e egy olyan metaperspektíva, mely kivarrja a nézőt a klasszikus-realista ábrázolás által létrehozott identitáspozíciók hálójából? Az olvasás mindig romboló, mert egységesítő, értelemadó műveletét Vörös foltok a lábakon Vera a Persona egyik központi képsorának az elemzésével példázza. A tanulmány vázolja a film potenciális női és férfi olvasatait, majd rámutat azokra a metafikciós betétekre, melyek egyik olvasatba sem integrálhatóak.

A film mediális üzenetének néhány sajátossága

A film azért nem válhat a női identitás allegorikus történetévé, mivel az identitás megképződése egy kontrollálhatatlan interszubjektív viszony keretébe ágyazódik. Az új képalkotási technikák megjelenése a befogadót olyan testetlen ingerek áradatával szembesíti, ami még egy szempontból indokolttá teszi a reprezentációs rendszerek referencialitására vonatkozó kérdés újrafogalmazását.

A kép valóságleképező vs.

Vitaminok laskagomba Az osztriga gombák osztriga gombák a basidiomycot osztály, az agaricomycete osztály, az agaric, a veshenkovye vagy a pleurotum, az osztriga Latin Pleurotus gomba. Ezek a gombák természeti körülmények között nőnek, vagy mesterségesen nőnek. Az angol nyelvű országok lakosai az osztriga gombát osztriga gomba hívják, mert hasonlít egy nyitott osztrigára, és a japánok sima gombaként ismerik. A "Veshenka" orosz nevet nyilvánvalóan ezeknek a gombáknak a növekedési sajátosságai okozták, amelyek lefedik a fák törzsét, mintha a levegőben lebegnének.

Kiss Attila a Crash című Cronenberg-film kapcsán veszi szemügyre a testhatárok posztmodern kiterjesztését, a felületek roncsolásának abjekt élményét, amely eltörli a géptest és vörös foltok a lábakon testgép közti határvonalakat, lehetetlenné téve a jelentés és az identitáspozíció kialakulását. Tóth Zoltán tanulmánya a kép fetisizációja és a fétis képi természete alapján járja körbe a pornófilm jelölési és értelmezési lehetőségeit, valamint azt a kérdést, hogy a pornófilm mennyiben paradigmatikus esete a filmi médiumnak, ha elfogadjuk, hogy mindkettő a vágy tárgyának a megjelenítésén alapul, a vágy és a vágy képe közti amelyek hasonlítanak a hikire határvonalon áll.

Narráció A filmi történetmondás kérdése némiképp eltérő szempontot kínál a medialitás, illetve a szubjektivitás reprezentációjának a kérdésétől. Az az előfeltevés mozgatja, hogy a formanyelvi kritériumok alapján körülhatárolható vagy a néző által narratívnak minősített filmek a nem narratív filmektől eltérő szempontok alapján hozzák létre a jelentést.

A narráció vizsgálata a filmek esetében arra a meglátásra támaszkodik, miszerint a történetmondás nem korlátozható a verbális médiumokra, ily módon a filmi narráció sem egyszerűsíthető le az expliciten megjelenő narrátorokra. A vizuális narráció kérdései másrészt összekapcsolódnak a fentiekben tárgyalt témakörökkel, hiszen a történetmondás a filmi médium ma is domináló lehetősége, a nézői részvétel problematikája a leglátványosabban szintén a narratív filmekkel példázható.

Milyen lehetőségekkel és korlátokkal rendelkezik a filmi médium ezen a téren? Milyen történeteket mond a film, és ezáltal milyen szubjektum-koncepciókat artikulál? Mennyiben alkalmazhatók a klasszikus narratológia kategóriái a filmi narráció területén?

  • A kezén egy nagy vörös folt viszket
  • Pikkelysömör kezelésére krém

E kérdésekre természetesen eltérő válaszok születtek, az eltéréseket a kimondott vagy hallgatólagos előfeltevések is indokolják. A narrativitás a megismerés egyik kitüntetett modalitása, állítják a kognitív filmelmélet képviselői.

vörös foltok a lábakon, amelyek hasonlítanak a hikire

Füzi Izabella tanulmánya Edward Branigan narratíva-modelljét ismerteti. A kognitív tudományokban gyökerező újabb narratív elméletek szerint a narrativitás mindent átható jelenléte az emberi megértés természetéből következik.

vörös foltok a lábakon, amelyek hasonlítanak a hikire

A narrativitás a megismerés alapvető struktúráját tükrözi; e felfogás a kognitív tudományokon belül is két különböző értelmezést eredményez. Egyrészt kognitív eszközként a körülöttünk lévő kaotikus és amorf világ elrendezésére szolgál, a másik értelmezés szerint maga a tapasztalat szerkezete is narratív, ebben az esetben a narrativitás ontológiai státusszal bír, és nem releváns a különbség, mely alapján szembeállíthatnánk a tapasztalás előtti világot a tapasztalat milyenségével.

A kognitív értelmezésben a narrativitás ismérvei nem a szöveg formális szervezettségében keresendők pl. Míg a klasszikus narratológia a narratív struktúrát a szöveg formai oldalán lokalizálta, a kognitív narratológia mindezt a jelentésképzés befogadói kodifikációjával gondolja elérni.

JÁNOS 1.