Vörös foltok a sertésekben a bőrön, mint kezelni
Kiütéses gyermekkori betegségek
Sertésorbánc A sertésorbánc erysipelas suis a sertés rendszerint heveny tünetekkel lezajló fertőző betegsége, szórványosan azonban más emlősfajokban, továbbá madarakban is előfordul.
A sertésorbánc kórokozóját orbáncban elhullott sertésből elsőként Pasteur és Thuillier tenyésztette ki.
A kórokozó pontos leírása Loefflertől származik. Koch ban septikaemiában elhullott egérből izolált egy általa Bacterium murisepticumnak nevezett baktériumot, Rosenbach pedig emberből tenyésztett ki egy Bacteriumerysipeloidesnek elnevezett fajt. Rövidesen tisztázódott, hogy a sertésből, egérből és emberekből izolált baktériumok egymással azonosak s hogy ugyanaz a baktérium számos más állatfajban is előfordul. A sertésorbánc elleni szimultán oltást Lorenz dolgozta ki, a betegség elleni aktív immunizálásra szolgáló alumínium-hidroxid gélhez adszorbeált csapadékos vakcinát pedig Traub vezette be a gyakorlatba.
A sertésorbánc előzményei és lefolyása Az orbánc Erysipelas suuma sertések fertőző betegsége, mely iránt főleg fiatal állatok fogékonyak. Okozója egy rövid, többnyire egyenes pálcikaalaku baktérium bacillus erysipelatis suumamely a betegségben elhullott sertések vérében, különösen pedig a lépben, májban, vesében, bőrben és bélürülékben található nagy számban. Az ún. A testbe kerülve behatolnak a vérbe, ahol elszaporodva mérgező anyagot választanak ki, ami főleg az idegrendszerre és izomzatra hat károsan. Fertőzés után mintegy nap alatt fejlődik ki a betegség.
A betegség világszerte előfordul. A sertésorbánc korábban, főlegkisüzemekben, hagyományos tartási viszonyok között tömegesen előfordult és jelentős elhullásokat okozott. Manapság azonban jelentősége az antibiotikumokkal való gyógykezelés és a preventív célú vakcinázások miatt lényegesen csökkent.
Milyen betegségre utalnak a vörös foltok?
Intenzív, iparszerű tartási körülmények között manapság ritka, a nyári időszakban, preventíve nem vakcinázott, kisüzemi állományokban azokban akár tömeges is lehet. A sertésorbánc okozója, az Erysipelothrix rhusiopathiae, rövid, karcsú, enyhén hajlott, csilló nélküli, pálcika alakú baktérium. Virulens törzsei vérsavót is tartalmazó közönséges agaron vagy véresagaron apró, harmatcseppszerű telepeket képeznek.
Rothadt anyagokból való kitenyésztésükre kristályibolyát és nátrium-azidot Szent-Iványi, vagy neomicint tartalmazó szelektív vörös foltok a sertésekben a bőrön használnak. A virulens orbáncbaktériumok tartalmaznak a fajra jellemző, a törzsek többségében meglevő, a baktériumok felületéről leoldható, legalább kétféle hőlabilis fehérjeantigént, amelyekkel szemben védettséget vörös foltok a sertésekben a bőrön ellenanyagok termelhetők.
Sertésorbánc
A 2-es korábban B szerotípusú törzsek agglutinálják a csirke, a tengerimalac és még néhány más állatfaj vörösvértestjeit. Az ilyen, erős haemagglutinációt adó törzsek alkalmasak mint kezelni előállítására. Az orbáncbaktériumok szerológiai osztályozása a sejtfalukban található, típusspecifikus poliszacharid antigénjeik alapján történik. Ez utóbbiak alapján a dízel üzemanyag kezelése pikkelysömörhöz eddig 26szerotípusba sorolhatók.
Az egyes szerotípusokat korábban az ábécé betűivel, manapság azonban, Kucsera összehasonlító vizsgálatai alapján, arab számokkal jelöljük.
Sertésorbánc
A sertésorbánc heveny vérfertőzéssel járó alakját sertésekben nálunk és világszerte is az 1a korábban Aaz orbáncos csalánlázat és a betegség idült alakját pedig zömmel a 2a szerotípusú törzsek okozzák Szent-Iványi, ; Kucsera és Gimesi,míg az egyéb szerotípusok, noha bármelyikük megbetegítheti a sertést, ritkán okoznak sertésben betegséget. A sertésorbánctörzsek pathogenitása kísérleti egerek oltásával, illetve a tenyészet néhány cseppjének fogékony sertés skarifikált bőrébe való dörzsölésével vizsgálható.
A virulens törzsek az egereket néhány nap alatt elpusztítják, a sertés bőrében pedig a környezetbe terjedő bőrgyulladást okoznak. A sertések tonsilláiból izoláltak 7-es szerotípusba tartozó, egyébként sertésre és csirkére nézve avirulens olyan sertésorbánc-baktériumokat, amelyek DNS-hibridizációjuk alapján különböztek a többi szerotípustól.
Ezeket a törzseket újabban önálló fajnak tekintik és E. A sertésorbánc-baktériumok ellenálló képessége viszonylag nagy. A talajban, vízben, rothadó szerves anyagokban, trágyában, vágóhídi hulladékokban, húsban hónapokig életképes marad. Viszonylagos sótűrő képessége miatt sózott, pácolt, füstölt húsokban, halakban is hetekig megőrzi életképességét. A sertésorbánc-baktérium fakultatív pathogen, leggyakrabban a sertés betegszik meg, de szórványosan előfordul orbánc juhokban, szarvasmarhában és egyéb emlősökben, a madarak közül pedig libában, kacsában, pulykában, alkalmanként egyéb fajokban és állatkerti madarakban is.
A kórokozó iránt fogékony az ember is.
A sertés külső élősködői
A sertésorbánc-baktériumok gyakran megtalálhatók a klinikailagegészséges sertések, a szarvasmarha, a juh, a házi- és vadon élő madarak emésztőcsatornájában, de előfordulnak a halakat és a puhatestűeket borító nyálkában, szennyvizekben, tavak, folyóvizek iszapjában, továbbá sertésólak körül a talajban is. A baktériumhordozás mértéke május és szeptember között volt a legmagasabb. A sertésorbánc kialakulásában jelentős szerepe van a hajlamosító hatásoknak.
Ez utóbbiak gyakran takarmányozási hibák, a zsúfolt elhelyezés, szállítás, falkásítás, ivóvízhiány, a nyári nagy meleg stb. Domán, Bár a sertésorbánc-baktérium behurcolására általában nincs szükség, a beteg sertések azonban nagy tömegben ürítenek virulens baktériumokat, amelyek a viszonylag jó ellenálló képességű társaik tömeges megbetegedését okozhatják.
Sertésekben az orbánc rendszerint a nyári, meleg időszakban, többnyire három hónapos kor felett fordul elő. Juhokban a nyírás okozta sérülések, a fürösztés vezethet tömeges fertőződéshez.
A sertés exsudatív bőrgyulladása - Autovakcina
Libában, kacsában a tolltépés, a bőrsérülések, a tépés utáni esős időjárás, megfázás okozhat tömeges orbáncot. Mind a juhok, mind pedig a madarak többnyire a talajból, iszapból, vízből fertőződnek, különösen olyan helyeken, ahol korábban sertéseket tartottak.
A hajlamosító hatásokra a torokban vagy pikkelysömörre népi gyógymódok bélben levő orbáncbaktériumok a véráramba törnek, septikaemiát idéznek elő, és tömegesen elszaporodnak a szervekben is.
A mint kezelni keresztül való fertőzés során először a sérülés helyén alakul ki gyulladás, ezt követi a septikaemia.