Vörös foltok a sertésekben a bőrön, mint kezelni


Kiütéses gyermekkori betegségek

Sertésorbánc A sertésorbánc erysipelas suis a sertés rendszerint heveny tünetekkel lezajló fertőző betegsége, szórványosan azonban más emlősfajokban, továbbá madarakban is előfordul.

A sertésorbánc kórokozóját orbáncban elhullott sertésből elsőként Pasteur és Thuillier tenyésztette ki.

A kórokozó pontos leírása Loefflertől származik. Koch ban septikaemiában elhullott egérből izolált egy általa Bacterium murisepticumnak nevezett baktériumot, Rosenbach pedig emberből tenyésztett ki egy Bacteriumerysipeloidesnek elnevezett fajt. Rövidesen tisztázódott, hogy a sertésből, egérből és emberekből izolált baktériumok egymással azonosak s hogy ugyanaz a baktérium számos más állatfajban is előfordul. A sertésorbánc elleni szimultán oltást Lorenz dolgozta ki, a betegség elleni aktív immunizálásra szolgáló alumínium-hidroxid gélhez adszorbeált csapadékos vakcinát pedig Traub vezette be a gyakorlatba.

A sertésorbánc előzményei és lefolyása Az orbánc Erysipelas suuma sertések fertőző betegsége, mely iránt főleg fiatal állatok fogékonyak. Okozója egy rövid, többnyire egyenes pálcikaalaku baktérium bacillus erysipelatis suumamely a betegségben elhullott sertések vérében, különösen pedig a lépben, májban, vesében, bőrben és bélürülékben található nagy számban. Az ún. A testbe kerülve behatolnak a vérbe, ahol elszaporodva mérgező anyagot választanak ki, ami főleg az idegrendszerre és izomzatra hat károsan. Fertőzés után mintegy nap alatt fejlődik ki a betegség.

A betegség világszerte előfordul. A sertésorbánc korábban, főlegkisüzemekben, hagyományos tartási viszonyok között tömegesen előfordult és jelentős elhullásokat okozott. Manapság azonban jelentősége az antibiotikumokkal való gyógykezelés és a preventív célú vakcinázások miatt lényegesen csökkent.

Milyen betegségre utalnak a vörös foltok?

Intenzív, iparszerű tartási körülmények között manapság ritka, a nyári időszakban, preventíve nem vakcinázott, kisüzemi állományokban azokban akár tömeges is lehet. A sertésorbánc okozója, az Erysipelothrix rhusiopathiae, rövid, karcsú, enyhén hajlott, csilló nélküli, pálcika alakú baktérium. Virulens törzsei vérsavót is tartalmazó közönséges agaron vagy véresagaron apró, harmatcseppszerű telepeket képeznek.

vörös foltok a sertésekben a bőrön, mint kezelni

Rothadt anyagokból való kitenyésztésükre kristályibolyát és nátrium-azidot Szent-Iványi, vagy neomicint tartalmazó szelektív vörös foltok a sertésekben a bőrön használnak. A virulens orbáncbaktériumok tartalmaznak a fajra jellemző, a törzsek többségében meglevő, a baktériumok felületéről leoldható, legalább kétféle hőlabilis fehérjeantigént, amelyekkel szemben védettséget vörös foltok a sertésekben a bőrön ellenanyagok termelhetők.

Sertésorbánc

A 2-es korábban B szerotípusú törzsek agglutinálják a csirke, a tengerimalac és még néhány más állatfaj vörösvértestjeit. Az ilyen, erős haemagglutinációt adó törzsek alkalmasak mint kezelni előállítására. Az orbáncbaktériumok szerológiai osztályozása a sejtfalukban található, típusspecifikus poliszacharid antigénjeik alapján történik. Ez utóbbiak alapján a dízel üzemanyag kezelése pikkelysömörhöz eddig 26szerotípusba sorolhatók.

Az egyes szerotípusokat korábban az ábécé betűivel, manapság azonban, Kucsera összehasonlító vizsgálatai alapján, arab számokkal jelöljük.

Sertésorbánc

A sertésorbánc heveny vérfertőzéssel járó alakját sertésekben nálunk és világszerte is az 1a korábban Aaz orbáncos csalánlázat és a betegség idült alakját pedig zömmel a 2a szerotípusú törzsek okozzák Szent-Iványi, ; Kucsera és Gimesi,míg az egyéb szerotípusok, noha bármelyikük megbetegítheti a sertést, ritkán okoznak sertésben betegséget. A sertésorbánctörzsek pathogenitása kísérleti egerek oltásával, illetve a tenyészet néhány cseppjének fogékony sertés skarifikált bőrébe való dörzsölésével vizsgálható.

A virulens törzsek az egereket néhány nap alatt elpusztítják, a sertés bőrében pedig a környezetbe terjedő bőrgyulladást okoznak. A sertések tonsilláiból izoláltak 7-es szerotípusba tartozó, egyébként sertésre és csirkére nézve avirulens olyan sertésorbánc-baktériumokat, amelyek DNS-hibridizációjuk alapján különböztek a többi szerotípustól.

vörös foltok a sertésekben a bőrön, mint kezelni

Ezeket a törzseket újabban önálló fajnak tekintik és E. A sertésorbánc-baktériumok ellenálló képessége viszonylag nagy. A talajban, vízben, rothadó szerves anyagokban, trágyában, vágóhídi hulladékokban, húsban hónapokig életképes marad. Viszonylagos sótűrő képessége miatt sózott, pácolt, füstölt húsokban, halakban is hetekig megőrzi életképességét. A sertésorbánc-baktérium fakultatív pathogen, leggyakrabban a sertés betegszik meg, de szórványosan előfordul orbánc juhokban, szarvasmarhában és egyéb emlősökben, a madarak közül pedig libában, kacsában, pulykában, alkalmanként egyéb fajokban és állatkerti madarakban is.

A kórokozó iránt fogékony az ember is.

A sertés külső élősködői

A sertésorbánc-baktériumok gyakran megtalálhatók a klinikailagegészséges sertések, a szarvasmarha, a juh, a házi- és vadon élő madarak emésztőcsatornájában, de előfordulnak a halakat és a puhatestűeket borító nyálkában, szennyvizekben, tavak, folyóvizek iszapjában, továbbá sertésólak körül a talajban is. A baktériumhordozás mértéke május és szeptember között volt a legmagasabb. A sertésorbánc kialakulásában jelentős szerepe van a hajlamosító hatásoknak.

Ez utóbbiak gyakran takarmányozási hibák, a zsúfolt elhelyezés, szállítás, falkásítás, ivóvízhiány, a nyári nagy meleg stb. Domán, Bár a sertésorbánc-baktérium behurcolására általában nincs szükség, a beteg sertések azonban nagy tömegben ürítenek virulens baktériumokat, amelyek a viszonylag jó ellenálló képességű társaik tömeges megbetegedését okozhatják.

Sertésekben az orbánc rendszerint a nyári, meleg időszakban, többnyire három hónapos kor felett fordul elő. Juhokban a nyírás okozta sérülések, a fürösztés vezethet tömeges fertőződéshez.

A sertés exsudatív bőrgyulladása - Autovakcina

Libában, kacsában a tolltépés, a bőrsérülések, a tépés utáni esős időjárás, megfázás okozhat tömeges orbáncot. Mind a juhok, mind pedig a madarak többnyire a talajból, iszapból, vízből fertőződnek, különösen olyan helyeken, ahol korábban sertéseket tartottak.

A hajlamosító hatásokra a torokban vagy pikkelysömörre népi gyógymódok bélben levő orbáncbaktériumok a véráramba törnek, septikaemiát idéznek elő, és tömegesen elszaporodnak a szervekben is.

vörös foltok a sertésekben a bőrön, mint kezelni

A mint kezelni keresztül való fertőzés során először a sérülés helyén alakul ki gyulladás, ezt követi a septikaemia.